Hát igen, most nagy bölcsen így anyák napja közeledtével megosztom mindenkivel 1,5 hónapos anyai pályafutásom tapasztalatait és vonok belőle a végén egy bazi nagy konklúziót. :)
Anyának lenni annyi, mint...
... hogy az alvásigényem megsokszorozódott, azonban az alvással töltött időm negyedére csökkent az eddigiekhez képest.
...hogy már jobban ismerem a csillagképeket, hisz éjjel csak egy halk dúdolás néhány knock-knock hang és az ablakon kibámészkodás jut, mégis boldog vagyok.
...hogy ott is eltudok pillanatok alatt aludni, ahol eddig elképzelhetetlennek tűnt számomra
...éjjel automatikusan kelni. Benézek a babaágyba, hogy Voldemort nem vitte-e el a mi kis drágánkat, hogy Ő legyen az új esküdt ellensége és J.K Rowling újabb font milliárdokat kaszáljon
... hogy a mellem mindig más méretű, és ha esetleg elfelejtem egy szopi alkalmával a másikat elfedni, tuti hogy körbe spriccelem a gyereket és az ágyat is fincsi anyatejjel.
...hogy akkor veszem észre, hogy forr a víz, amikor már nincs a lábosban ( mint épp ebben a pillanatban) :)
... hogy simán legyalogolok úgy egy nap 2 km-t hogy ki sem tetted a lábam a lakásból, csak a nagyszoba és a kisszoba között grasszáltam.
... hogy aki 2 cm vékonyabb nálam az gyűlölet tárgyát képezi és halk ősi wodoo karatty közepette nyalok el mellette egy fagyit. :)
... tudom, hogy van Missíön Pásszibőől négy, Holnapután vagy Négy tesó de egyiknek sem tudom mi a vége, mert annak már saját magam vagyok az írója, rendezője, producere is álmomban. Bár a bevétel jóval csekélyebb mint Hollywoodban.
...várni a hőn szeretett férfit haza délután, nem csak azért mert annyira szeretem, hanem hogy gyermeki gügyi helyett felnőttes kommunikációt folytassak
...jobban ismerni de legfőképp jobban költeni gyerek dalokat, mint bárki más
...nagyokat röhögni és egyre jobban imádni azt a kis lényt aki grimaszol, nyökög és egyszerre nyújtózkodik
...el se hinni, hogy eddig miért nem volt így
...néha idegesnek lenni, mert úgy érzem minden a nyakamba zuhant, pedig az Eiffel torony még nem is nehezedik rám
...olvadva nézni, ahogy apa puszilja, fújja a lányát és egyszerre alszanak el az ágyon
...folyamatosan azon kattogni, hogy-hogy lesz a mi kis családunknak a legjobb
...a legjobb taktikát megtalálni arra, hogy véletlenül se pisiljen arcon a kicsi
...ha azt mondjuk 20 perc múlva ott vagyunk, tuti hogy fél óra múlva is még állok a szoba közepén és latba vetem mit hagyunk otthon.
...két perc alatt képesnek lenni összeveszni a világgal és ugyan annyi idő alatt megteremteni a világbékét
....megismerni azt az érzést, hogy néha bármilyen nehéznek tűnik, semmiért nem cserélném el... Hisz hárman alkotunk egyet.
Utolsó kommentek