Már csak 5 nap választ el és 1 hónapja lesz annak, hogy itt volt az idő most vagy soha alapon érkezett meg a 11:05 -ös gyorssal Dorka.
Az elmúlt egy hónapunk, mint egy szempillantás úgy elment. Ismerkedtünk, féltünk és nevettünk. Egy napom olyan gyorsan telik el, hogy el sem tudnátok képzelni. Kezdetben 3 óránként evett a kicsi, ami kicsúszott 3,5 -4-re mert annyira aluszékony, hogy a téli álmot alvó medve is megirigyelné az alvókáját az én gyerekemnek. Macera volt, hogy mindig felkeltsem. Most próbálunk átállni a 4 óránkénti evésre, ami pedig néha soknak tűnik és a fürdetést sem tudom mindig belőni két szoptatás közé.
Amikor a bébi eszik az egy olyan élmény ami csak nekünk adatott meg, én táplálom. Magasztos egy mondat és irtó jó érzés, hogy te táplálod. Bár amikor rákap a horogra akkor roppan egy párszor a lábújj annyira fáj, de tudom a célt az meg elmos mindent.
A pelenkázás külön tanfolyamot igényelne, mert van olyan amikor három pelus egy furdőlepedő és egy textilpelus bánja. :) Ugyanis Dorkát ha kicsomagolom a díszdobozából utána pisil. Aztán van olyan amikor nem csak pipi van, ami alapból még nem is gond, ha egyben jön. De amikor már azt hiszed vége, kiveszed alóla és a tiszta frissen vasalt fürdőlepedőn esik a csorba, na az mókás. :) Főleg mikor mosni kell. Szoktunk játszani ha ébren van. Apuka szeretettel alkalmazza a Hol a baba? Itt a baba! Felkiáltásokat. Fújja és puszilja és szentül meg van győződve, hogy a szakál nem szúr hanem puha és a pici örül neki. Különben de, örül, mikor már meghallja délután a hangját kiabál és nem is akar aludni, csak hogy apuci menjen és ajnározza egy kicsit. Kánonban pukkantanak és jó nagyokat röhögünk a kis pimasz grimaszokon.
Olyan arcmimikája van a kicsinek, hogy ha ez így marad nem kell egy szót sem szólni és mindent le tudok majd olvasni az arcáról. Állítólag én is ilyen vagyok, az arcomon minden érzésem.
Drukkolás van még úgy 3-4 hónapig, hogy milyen színű lesz a szeme. Én a kékre szavaztam hisz minden szentnek maga felé hajlik a mancsa, de tegnap azt olvastam a kék nem domináns szín és így is csak 25% esély van arra, hogy én győzök. De a reményhalm meg utoljára, nem de?! :)
Volt olyan éjszaka amikor végigaludt, sajnos ezt egyenlőre nem sikerült rögzíteni de hamarosan ez is tartós lesz. Van amikor apuka kelt, hogy kelljek fel, de van olyan is amikor már zuhanó repülésben érkezik apa karjaiból a gyerek hogy Ott a ciciiiiiiiiiiiii....!!!!!!!!! :) És már kezdődhet is az éjszakai habzsi dőzsi. Persze van fordítva is, ne nem apához repül a bébi ott a ciciiiii felkiáltással, hanem csnedben próbálok kiosonni az ágyból, hogy ne keltsem fel. Délutánonként próbálok aludni, inkább kevesebb mint több sikerrel, mert ma is amikor már a kicsi is elszundított hason ( gyűlöli ezt a pózt, de állítólag muszály erőltetni kicsit) és a Hoszéarmandó Eva luna Marichuy szövevényes forgatókönyvét sem tudom követni, így nyomna el az álom. Na ekkor hát miért ne ekkor csörrenne meg a telefonom. :) De majd holnap.. ! :) Különben is a karika divat. :)
Mutatok egy kis pimasz grimaszt az én tündéremtől. Kis komika, imádom! :)
Utolsó kommentek