Ma ebéd után sikerült a szokásos étkezési folyamatokat végeznie Dorka babának, hol ide hullámzott, hol oda. Néha úgy érzem idekint, mintha indákon suhanna ide oda. Van, hogy a bordám a bordácsfal, a tüdőm a kapu és ha gólt rúg hatalmas ovációval fogadom, úgy hogy még a gyomrom is belefájdul.
De ma nem hagytam magam, mikor elindult a szörfözés, gondoltam megviccelem a kistörpét. Ő kinyomta a sarkát és a kis talpát én meg megcsikiztem. Persze visszavonulót fújt, majd ismét kacérkodott, és én újra és újra csikiztem. Jót mosolyogtam rajta. Ha nem bírta, akkor rúgott egy nagyot.
Hihetetlen mennyire érezni már, mikor merre is mozog, mikor tart a felszín felé.
Tegnap voltam a dokinál, percre pontosan 28 hetes bébikének felel meg és pont ennyi idős is. A combjai még mindig, mint egy manökennek az egészsége pedig mint a makk.
Utolsó kommentek