Kezdenek sűrűsödni a dolgok. Most már nem olyan "kényelmesen" osztom be az időmet, eddig is jutott minden napra valami, de most valahogy több jut egy napra. Ma nincs is kedvem semmihez de mégis körbe kell járnom a kerületet.
Tegnap a napomat a klinikán töltöttem. CTG-re voltam hivatalos. Ez a kütyü arra szolgál, hogy nézze a magzat szívhangját, de nem 2 percig mint a védőnő vagy a doki hanem 20 percig. Sőt, ha a géped amire rákötöttek téged hirtelen egy rozoga traktor hangot kezd kiadni akkor kezdik elölről. Ezek a gépek még a Sputnyik előtt keletkeztek és már űrszemétnek sem fogadnák el. De még működik. A vizsgálat lényege pedig, hogy a babának legyenek éber pillanatai, hogy változó szívhangot tudjanak mérni, mert csak az értékelhető. Hát az én kis Mancim, mivel anya az ebédet leredukálta egy fahéjas csigára és némi ásványvízre ezért folyamatosan ébren várta mikor jön már az igazi ebéd. Mondanom sem kell, egész nap fent volt. A kedves CTG-s hölgy kiszámolta, hogy 36 hetes és 3 napos volt tegnap tündérke. Bár a doki számítása szerint meg 35 hetes a bent lakó marslakó... 
De állítólag a dokik valamiért az első két hetet nem számolják. A múltkor meg is említettem ezt a dokimnak, de csak annyit mondott, hogy úgyis a bébi dönti el hogy mikor akar kijönni. Ez a 20 perc ott az ágyon 3 kismama és szívhang társaságában Joker arcot varázsolt mindenkinek. Amikor hallom a kicsi szívhangját, mikor meglátom az ultrahang monitorján mindig elfog az öröm. Egész nap hallgatnám és nézegetném, mert olyan cuki és iszonyú jó érzés. Én meg egy szentimentális hormonhibbant kismama :) vagyok. Szóval a CTG után megmérték a vérnyomimat is 110/70 ami tutiszupi és utamra engedtek. A hölgy közölte,hogy jövőhéten is kéne jönni és ez egy állandó heti program lesz sőt, ha nem akarja a kicsi az új, már kész albérletét idekint birtokba venni, hanem úgy dönt még egy kicsit meghosszabbítja a bérleti szerződését, akkor napi szinten kell bebumliznom a klinikára. A mosolyom nem volt őszinte :)
CTG-ből felocsúdva még gyorsan a papíromat szignóztam az épp ambulánsan rendelő dokival, hisz a szabály az szabály. Mindezek után, felhívtam a szülésznőt akivel már kommunikáltunk de találkozni még nem találkoztunk. Nagyon kellett már pisilnem, de nem mertem otthagyni a cuccom a szülőszoba előtt, mert épp akkor született egy kisbaba akinek családjának minden ága betódult a kórház területére és több decibellel a megengedettnél örültek az új jövevénynek. Úgyhogy a pisi még váratott magára. Ezután jelent meg Móni a szülésznő behívott az üvegajtón is túl, ahol meleg volt béke és nyugalom. Felkaptam egy zöld zubbony féleséget egy hozzá passzoló Clinical design nyertes cipővédőt és bebarangoltuk a szülőszobát. Megmutatta a vizsgálót. Bementünk a vajúdóba, ahol 3 kismama várta, hogy a fájások és a baba akarata a kibújásra egyre erősebbek legyenek. Köszöntem nekik, de viszonozva nem lett, nem is vártam. Hisz ez a szoba sem az őszinte mosolyok tárháza. Gyorsan át is libbentünk a folyosóra, ahol a mamik vajúdás közben sétálgathatnak. Röviden közölte velem Móni, hogy jó lenne nem túl sokat a folyosón flangálnunk, magyarán reméli, hogy a szülésem gyors lesz mint a nyári zápor. Aztán bementünk egy szülőszobába. Elmagyarázta, hogy az ágy hogy működik, hogy vigyek legalább négy türcsit ugyan ennyi hálóinget, kétféle papucsot, ásványvizet és szőlőcukrot. Elmagyarázta, hogy mikor kell elindulnom a kórházba és csak abban az esetben kell őt és a dokit is közvetlenül riasztanom, ha a magzatvíz nem a megszokott opál színű. Egyéb esetben majd a kollégák értesítik őket. Kérdeztem a homeopátiás cuccokról, de nem híve ezeknek. Azért én lehet, hogy egy málnalevélteát azért majd lassan elkezdek szürcsölgetni, mert eddig nekem ezek a dolgok beváltak. Viszek majd zenét, de egyre inkább érzem, hogy nem az eddig kedvelt System of a Down vagy AC/DC lesz az amit szívesen hallanék, hanem valami nyugisabb dallamosabb muzsikát. Aztán lehet,hogy időm és kedvem se lesz semmiféle tingli tanglihoz. Szakmailag biztos, hogy jó választás lesz. Benne is bízom, mint a dokiban és kettőből egy csak ráér majd abban az időpontban amikor Dorka úgy dönt kibújik.
Sok élmény után a klinikán dolgozó volt osztálytársammal beszélgettünk egy nagyot. Dumáltunk még volna, csak nekem ütött az óra, mert kezdődött a szülésfelkészítő. A babaápolás volt a téma és behoztak egy egynapos kisfiút és rajta mutatták meg a köldökcsonk tisztítását. A kismamák egyszerre lágyultak el és simogatták meg a saját kis pocakjukat egy nagy áááhmmmmm.. rácsodálkozás kíséretében. Elmondták még, hogy nagyjából mindent be kell vinnünk a picinek, mert a klinikát már nem támogatja egyik gyógyszercég sem és promo anyag nincs. Az előadás után pedig éreztem, hogy a hazafelé utam négykézláb fog megtörténni, mert nagyon elfáradtam. Hazaértem ledobtam a cuccom és ledőltem. Pocak manci is megpihent, így ketten pótoltuk a délutáni sziesztát.
Ma reggel már kivasaltam a maradék bébiholmit, megyek a postára és meglátogatom a védőninit. Azt hiszem egyben ez lesz az utolsó látogatásunk. :)
Utolsó kommentek